Ugyan csúcsmobilokkal lehet nagyot villantani, de a középkategóriából lehet erős mennyiségeket eladni, a Xiaomi pedig ezen a téren jól ügyeskedik az S2-vel. A tesztünk végén még egy akciós ajánlatunk is van a mobilra.
A Xiaomi pár év alatt vált egy sokadik kínai gyártóból meghatározó mobilpiaci szereplővé, és épp ezért most már kemény elvárásoknak is meg kell felelnie. Kissé kaotikus is, ahogy mostanában kevergeti a kínálatának egyes elemeit, a világ egyes szegleteiben Y1 néven futó készüléket kapjuk meg S2 néven. De ez csak próbb logisztikai csűrcsavarás, a lényeg úgyis az, mit tud a telefon, és persze mindezt mennyiért – ebben pedig nincs hiba.
Notch nélkül, stílusosan
Ugyan elsőre egy középkategóriára jellemző műanyag unibody testet láthatunk a készülék kicsomagolásakor, az viszont sokat emel a kinézeten, hogy jól összerakott házat kapott az S2. A kijelző szinte teljesen uralja az előlapot, a felemás megítéléső belógó szenzorsziget helyett pedig alul-felül egy vékony fekete csík húzódik.
A kijelző ugyan nem fullHD, csak HD+, viszont a 18:9 képarány és a jó fényerejű, színgazdag IPS panel teljesen rendben van – az már csak hab a tortán, hogy a rendszerben állíthatjuk a színhőmérsékletet, a kontrasztot és beállíthatunk egy szemkímélő olvasómódot is. A műanyag hátlap kissé gyűjti az ujjnyomokat, de a dobozban alapból megtalálható áttetsző szilikon tok ezen is segít, ezt nem árt azonnal felpattintani, már csak a sérülések minimalizálása érdekében is.
A kijelző fölött a szelfikamerát, az értesítő LED-et, a beszédhangszórót és a szenzorokat találjuk, az alsó csíkon meg semmit – az Android rendszergombjai a kijelzőn kapnak helyet virtuális gombként. A káva tetejéről nem spórolták le a 3,5 mm-es jack aljzatot és az infravörös portot sem, alul pedig a normál microUSB csatlakozót, a mono hangszórót és a mikrofont helyezték el. A bal kávábó “kiszúrható” tálcában külön van helye egy microSD kártyának és két nanoSIM-nek is. A hátlapon a LED vakus dupla kamerát egy kissé kiálló felületen találjuk, középen pedig az ujjlenyomat-olvasó figyel.
Belsőleg rendben
A mobilt a Qualcomm Snapdragon 625 lapkája hajtja, az általunk kipróbált modellben 3 GB RAM és 32 GB tárhely mellett (egyébként elérhető 4 GB + 64 GB verzió is). Ez az összeállítás ugyan nem csúcskategóriás, de még 2018-ban is teljesen vállalható sebességet és stabilitást ad a készüléknek. Nem ezen fogunk villámgyorsan Fortnite-ozni, az tény, de az összes általános alkalmazás és játék tökéletesen futott, ráadásul érezhető melegedés nélkül. A 3080 mAh kapacitású akkut sem terheli túl a rendszer, nagyjából másfél nap után lett “éhes” a készülék átlagos használat mellett.
Az Android 8.1-re húzott MIUI 9 szintén nem eszik sokat a rendszer erejéből, ráadásul az elsőre kissé merevnek tűnő UI-t a végletekig testre tudjuk szabni, így egy kifejezetten “vékony réteg” maradhat az alap droidon. Állítólag az S2 nemsokára megkapja a még flexibilisebb MIUI 10-et is, szóval érdemes frissítgetni.
A telefonon alapból van jó néhány app, de ezek nem nagy és felesleges bloatware típusok, inkább apró kiegészítők, mint az iránytű vagy a szkenner, a távirányító, a fájlkezelő, a jegyzettömb és az időjárás. A MIUI emellett egész jól használható extra biztonsági funkciókat is kínál a klónozott alkalmazásoktól az egyenként lezárható appokig.
Felemás kapcsolatok
Az önmagában szép dolog, hogy a microSD kártyahely kannibalizálása nélkül is van két nanoSIM kártyahelyünk, de sajnos ezek dual standby móüdban működnek. Jómagam egy magyar és egy osztrák kártyával próbáltam a készüléket, és ha az egyiken hívást kezdeményeztem vagy fogadtam, a másik csöndben lecsatlakozott a hálózatról, tehát ha ilyenkor keres valaki a másik számon, arról nem érkezik jelzés. Egyébként mindkét kártya LTE képes, emellett pedig 802.11 b/g/n WiFi-t (ami sajnos csak egysávos, de kifejezetten érzékeny) és 4.2-es Bluetooth-t is használhatunk adatátvitelre.
Hiányzik viszont az NFC, tehát nem S2-vel fogunk bankkártyát kiváltani, az infra port viszont jó pont, és még távirányító app is került a rendszerbe.
Jó fények, szép képek
Fotózás terén a középkategóriához képest egész jól teljesít az S2. A hátlapon egy dupla modult találunk, ebben egy 12 megapixeles, f/2.2 rekeszes, PDAF autofókuszos Sony IMX486 az alap, amit egy 5 megapixeles Samsung S5k5e8 segít a mélységinformációk terén. Szelfikre pedig egy 16 megapixeles, f/2.0 rekeszes Samsung S5k3p8sp dolgozik, ami valóban szép képet ad még gyenge fényben is, szóval az önfotózók szeretni fogják. A hátsó kamera alapértelmezésben fullHD videókat lő másodpercenként 30 képkockával, de az előre telepített Open Camera alkalmazással már 4K is elérhető. Optikai képstabilizátor nincs, elektronikus viszont akad, ami persze nem ugyanaz a szint, de azért biztos segít valamit.
A fotók minősége szintén csúcskamerákat idéz (bár azért nem a mobilos fotózás legtetejét), a dupla hátlapi kamera miatt jól működik a téma mögötti háttér elmosása is. Emellett HDR-t is bekapcsolhatunk a dinamikatartomány növelésére. Az előlapi kamerában még AI Beautify 4.0 nevű megoldás is segíti, hogy a lehető leghízelgőbb portrékat tölthessük fel magunkról a közösségi oldalakra.
Összegzés
A Xiaomi Redmi S2 nem tökéletes telefon, de épp ezért nem is az abszolút csúcskategóriában versenyez. A kapcsolódási lehetőségek között volt pár fájó hiányosság, a kijelző is igazán lehetne fullHD, és persze a Snapdragon 625 sem az elérhető leggyorsabb “motor”, de napi használatban, általános feladatokra kiváló teljesítményt ad ez a telefon, főleg jelenlegi árszintjén. Egyértelműen jól teljesít viszont a kamerás képességek terén, a dupla hátlapi modul nagyokat is megszégyenítő képeket készít és a meglepően nagy felbontású, AI-val megerősített szelfikameráért is jár a jó pont.
A Xiaomi minden évben rengeteg okostelefont dob piacra, lassan összeszámolni is nehéz őket, de a különbséget is nehéz megtalálni egy-egy modell között. Azonban mindig van néhány kiemelkedően jó készülék, amiről érdemes külön is beszélni. Ilyen a MIX széria, a Mi 8 – amit szintén tesztelni fogunk -, a Redmi Note 5 és az Android One-os Xiaomi Mi A2, amivel kapcsolatban vegyesek az érzéseim.
A fehér doboz elején magát a mobilt láthatjuk, a hátulján pedig a főbb specifikációkat. Ha lehámozzuk a fedelet, akkor egy külön fakkban kapunk egy szokásos átlátszó szilikon tokot, egy simtűt és egy USB Type-C -> Jack átalakítót, alatta találjuk a mobilt, valamint a többi tartozékot, mint az USB Type-C adatkábelt és a 10W-os töltőfejet.
Dizájn
Szerintem mindenki látott már ehhez hasonló felépítésű mobilt akár a Xiaomitól, akár más gyártótól, a hátlapon jócskán kiemelkedő vertikális kameraelrendezést láthatunk, alatta pedig az ujjlenyomat-olvasót találjuk. A készülékház fémből van, de olyan szinten csúszik a kezemben a mobil, hogy muszáj volt tokban hordanom, szerintem ez másnál is így lesz.
A jobb oldalon van a bekapcsológomb és a hangerőszabályzó, fent a zajszűrő mikrofon és az infra port, alul a hangszóró, a mikrofon és az USB Type-C port, a bal oldalon pedig a két nanoSIM tálcája, microSD-s bővítésre nincs lehetőségünk.
Az előlapra nézve úgy gondolom, többen is örvendezni fognak, a Mi A2 ugyanis nem notch-os telefon, a kialakítás itt inkább a Redmi Note 5-re hasonlít. A kijelző fölött a szokásos elemek mellett dedikált LED villanónk és értesítő ledünk is van, ami abszolút pozitív.
Az egy szem hangszóró max. hangereje kiváló, a minőség is részemről rendben van, azonban már most vannak hiányosságok a Mi A1-hez képest, hisz elvették a jack csatlakozót és a bővíthetőséget is.
Kijelző
A kijelzőről nagyon sokat nem lehet beszélni, 18:9-es képarány, lekerekített sarkok és LTPS IPS LCD panel, aminek képátlója 5,99 hüvelyk, tehát nőtt a Mi A1-hez képest, a felbontás viszont csak a nyújtás miatt nőtt 1080 x 2160 pixelre.
A kijelző minőségileg szerintem megállja a helyét, a színek nem fakóak, a betekintési szögek is jók, azonban a maximális fényerőt én kevesellem, kinti fényben ugyan látható, de nem olyan fényes, mint amire számítottam, így napszemüvegben már szinte alig látható.
A színhőmérsékletet a szoftverben nem szabályozhatjuk, azonban szemkímélő mód az van éjszakai fény néven.
Szoftver
A Mi A2-ről az elődhöz hasonlóan elmondható, hogy a jelenlegi legfrissebb Android 8.1 Oreo rendszer fut rajta a Google augusztusi biztonsági csomagjával. Mivel gyári felületet kapunk az Android One program miatt, ezért az új Android Pie-t vélhetően még ősszel meg fogja kapni, illetve a biztonsági csomagokat is igen hamar kiküldik rá.
A felület nem sokban változott a Mi A1-hez képest, de azt meg kell mondjam, hogy elképesztően fürge és gördülékeny annak ellenére, hogy nem a legerősebb processzor dolgozik a mobilban. A szoftver könnyed, nincs teletűzdelve különféle funkciókkal, ami persze sokak számára lehet hátrány is, illetve extra programok tekintetében is csak a Google, valamint a Xiaomi néhány appját találjuk meg rajta.
Funkciók tekintetében van arcfelismerés, ami 2018-ban szinte alapfunkciónak számít, illetve ami az ujjlenyomat-olvasóhoz hasonlóan villámgyors, azonban amit hiányolok, az a dupla koppintásos ébresztés. A szoftver kicsit vérszegény, ami ahogy mondtam lehet előny vagy hátrány is, de mindenesetre gyors és gördülékeny.
Hardver
A hardver az a terület, ahol látványosan jobb a Mi A2 a konkurenciánál az áraktegóriájában, ugyanis a 4/32 GB-os alapmodellen kívül van 64 GB-os modell, valamint 6/128 GB-os változat is, vásárlás előtt érdemes átgondolni, hogy mekkora tárhelyet választunk, hisz nem bővíthető a telefon. Az erő a rendszerchipben lakozik, a Snapdragon 660-as lapka a való életben és a benchmark teszteken is nagyon jól teljesített.
AnTuTu Benchmark
129700 pont
Geekbench 4
1629 / 4526 pont
A hozzánk került 4/64 GB-os modellnél az elérhető tárhely 46 GB. A nagyobb játékokat is gond nélkül viszi, a PUBG alapértelmezett grafikán teljesen korrekt mód játszható, illetve igaz, hogy alacsony részletességgel, de az Asphalt 9 is akadásmentesen működik, a melegedés pedig szerintem normális mértékű.
Adatkommunikáció szempontjából A-GPS és GLONASS, Bluetooth 5.0 és kétsávos WiFi jellemzi, azonban sajnálatos módon itt sincs NFC, tehát mobilfizetésre nem alkalmas a mobil.
Kamera
Az előlapra egy 20 MP-es, f/2.2 rekeszértékű kamera került, a hátlapon pedig van két f/1.8 rekeszértékű modul, az egyik 12, a másik pedig 20 MP felbontású.
A bemutatón is hangsúlyozták, illetve látszik is, hogy a kamerára nagy hangsúlyt fektettek. Ugyan a hátlapon elvesztettük a 2x-es zoom lehetőségét, a kamerákat kifejezetten korlátozott fényviszonyokra próbálták optimalizálni. A képek teljes felbontásban Google Drive mappánkbantalálhatóak.
Portré
Az automata módban készített fotók szerintem nagyon jól néznek ki, részletgazdagok, a színek reprodukciója is valósághű, határozott a vonalvezetés és a dinamikatartomány is egész korrekt.
Éjszaka azért nem csinál olyan szép képeket mint egy S9 vagy egy P20 Pro, de az árához képest szerintem nagyon korrekt teljesítményre képes. Videókat 4K@30FPS-ben is rögzíthetünk, tudunk felvenni lassítást és timelapse-ot is, a fókuszálás gyors és a hang is elfogadható minőségű.
Akkumulátor
Elérkeztünk a Xiaomi Mi A2 talán legrosszabb tulajdonságához, az akkumulátorhoz. A Mi A1-ben egy 3080 mAh kapacitású akku volt, a Mi A2-be pedig egy 3000-es telep került, ami teljesen indokolatlan döntés volt, hisz a nagyobb kijelző mellé pont nagyobb telep lenne jó, érdekes módon a Mi A2 Lite 4000 mAh-s akkut kapott.
Az üzemidő inkább egy napos, normál használat mellett az esti órákban már töltenem kellett, az én szokásaimmal a 24 órát nem bírta ki, a kijelzőidő kb. 4 óra volt.
A gyári töltővel a töltési idő picivel kevesebb mint 2 óra, fél óra alatt pedig 35%-ot képes befogadni.
Összegzés
A Xiaomi Mi A2 hozzánk a Gearbesttől jutott el, ott a 4/64 GB-os verzió 250 dollár, ami 70.000 Ft-ot jelent. Picivel drágábban itthon is meg lehet venni hazai garanciával, de ha az olcsóságra pályázol, akkor katt a fenti linkre.
A Mi A2 kétségkívül remek telefon erős processzorral, jó kamerákkal és letisztult Android felülettel, azonban a hiányosságok között szerepel, hogy nincs jack csatlakozó, nem bővíthető és az üzemidőt sem éri dicséret.
Nekem egyedül az üzemidő fáj, egyébként tényleg gyors telefon, ezt leszámítva jó volt használni.
A Xiaomi Mi A2 Lite érkezése előtt úgy vélekedtem róla, hogy ez is egy újabb (X-edik) Xiaomi modell, ami a Mi A1-et szeretné helyettesíteni, azonban miután megérkezett és használtam, a mérleg pozitív irányba billent annak ellenére, hogy vannak gyengeségei is.
A Mi A2 dobozához képest szinte csak a készülék nevében van eltérés, de alapvetően ugyanúgy néz ki és ugyanazokat kapjuk benne. Felemelve a fedelet egy külön fakkban megtaláljuk a simtűt és az ajándék szilikon tokot (ami a csúszós hátlap miatt szükséges is), illetve tartozékként a microUSB-s adatkábel és a 10W-os hálózati adapter.
Dizájn
A Xiaomi Mi A2 Lite egy tökéletes telefon mindennapi használatra és külön öröm volt számomra, hogy nem egy tepsit, hanem egy kezelhető méretű telefont kaptunk.
Fizikailag a telefon kb. fél centivel alacsonyabb és keskenyebb mint a Mi A1, azonban vastagabb is, hisz egy igen combos akkumulátort kapott. A hátlapi kialakítás (vertikális duál kamera) nem lepett meg, a készülékház megszokott módon fémből van, a kameradudort pedig amennyire lehet minimalizálták, tokkal pedig egyáltalán nem lóg ki, nem fog karcolódni.
Az előlapon notch-os kialakítást kapunk, amiben nincs is semmi meglepő, bár nem túl szimmetrikus az elrendezés, ugyanis alul igen vastagok a kávák, illetve oldalt és fent sem egyforma vastag, ez lehet néhányotoknak zavaró lesz, de szerintem nem döntő érv. A kijelző fölött kapjuk a beszédhangszórót, a közelségérzékelőt, a fényszenzort, valamint az előlapi kamerát, az egyszínű értesítő LED a kijelző alá, a bal alsó sarokba került.
Körbenézve a jobb oldalon a bekapcsológomb és a hangerőszabályzó található, fent a zajszűrő mikrofon, az infra port és a jack csatlakozó, alul a microUSB port, a hangszóró és a mikrofon, bal oldalon pedig a kártyák tálcája kapott helyet, ahova két nanoSIM-et és egy microSD kártyát is tehetünk, ezért és a jack-ért piros pont a Xiaominak.
Az ujjlenyomat-olvasó a vállalathoz híven gyors és reszponzív, alig volt alkalom, hogy ne találta volna el az ujjam, de ha elölről oldanád fel, az sem gond, ugyanis arcfelismerés funkciónk is van. Az egyetlen nyűg autós tartónál vagy asztalon jelentkezik, ugyanis a dupla koppintásos ébresztést kihagyták, így csak az oldalsó gombbal tudjuk felébreszteni a kijelzőt.
Az egy szem hangszóró a mobil árához képest kellőképpen minőségi és hangos és a beszédhívásoknál sem volt semmi gond. Igaz, hogy fizikailag kisebb lett a Mi A2 Lite a Mi A1-nél, azonban a kijelző nagyobb lett.
Kijelző
Az előlapon egy 5,84 hüvelykes, 19:9-es képarányú és 1080 x 2280 pixel felbontású kijelzőt kapunk, ami technológiát tekintve egy IPS LCD panel.
Megjelenítési minőséget is figyelembe véve újfent az árához képest én nem panaszkodom, a tartalom kontrasztos, nem fakó, a betekintési szögek is jók, valamint a maximális fényerő is elegendő ahhoz, hogy napsütésben is látható legyen.
Szoftver
A Mi A2 Lite az Android One programnak köszönhetően gyári Android 8.1 Oreo rendszert futtat és meg is érkezett rá az augusztusi biztonsági csomag. Amennyiben a szenzorsziget nálad becsúszik a tartalomba, úgy frissítsd a készülék szoftverét, ugyanis az augusztusi patch-csel ezt javítják.
A felület egyébként a Mi A1-hez és a Mi A2-höz hasonlóan nagyon letisztult, egyszerű és fürge, extra appok tekintetében csak a Google és a Xiaomi néhány programját találjuk meg rajta, funkciók tekintetében pedig itt is van osztott képernyő, egykezes mód, kép a képben funkció, azonban a gesztusvezérlés kimaradt a repertoárból, ezt vélhetően az Android 9.0-val kapja meg a telefon.
Hardver
A vas szinte ugyanaz, mint a Mi A1-ben. A rendszerchip egy Snapdragon 625-ös egység Adreno 506-os grafikus gyorsítóval és 3 vagy 4 GB RAM-mal megtámogatva. Előbbihez 32 GB, utóbbihoz 64 GB tárhely jár, hozzánk a 64-es modell került, aminél 49,99 GB a szabadon felhasználható mennyiség, de 256 GB-ig bővíthető is a telefon.
AnTuTu Benchmark
78476 pont
Geekbench 4
872 / 4256 pont
Mindennapi használatra a Mi A1-hez hasonlóan nagyon kellemes készülék, a tesztidő alatt nem volt semmi probléma.
Játékok tekintetében a kisebb és nagyobb címekkel is megbirkózik, egy Plants vs. Zombies Heroes játékot simán elvisz, de még az Asphalt 9 sem jelent problémát, bár itt csak alacsony részletesség és néhány mikrolagg mellett tudunk játszani.
Adatkommunikációs szempontból kétsávos WiFi, Bluetooth 4.2, valamint A-GPS és GLONASS jellemzi, azonban NFC-t ő sem kapott, tehát a mobilfizetés itt sem lehetséges.
Kamera
Az előlapon ugyanúgy egy 5 MP-es, fix fókuszú, f/2.0 rekeszértékű kamerát kapunk, a hátlapra pedig egy 12 MP-es, f/2.2 rekeszértékű, PD autófókusszal kisegített fő kamera került, ami mellé egy kisebb, 5 MP-es szenzor került. A képek teljes méretben Google Drive mappánkban találhatók.
Nos nyilván nem lesz olyan minőségi a képe, mint egy Galaxy S9-é, nem is ezt várjuk el tőle, hanem hogy a legtöbb élethelyzetben szép képeket készítsen. Ezzel nincs is gond, a dinamikatartomány ugyan nem túl széles, de a készült fotók szerintem teljesen vállalhatók, leszámítva sötétben, hisz az f/2.2-es rekesz ahhoz kevés.
Videókat itt csak FullHD@30FPS-ben tudunk rögzíteni, timelapse és lassítás is lehetséges, a videók minősége is szerintem elfogadható.
Akkumulátor
A Mi A2 3000-es akkuja érthetetlenül kicsi, a Lite modellbe pedig egy 4000 mAh-s telepet szereltek, amivel értelemszerűen sokkal jobban bírja a telefon. Az én használati szokásaimmal a két napot simán kihúzza és igaz, hogy 25%-os töltöttség mellett 4 és fél óra kijelzőidőm volt, biztos vagyok benne, hogy más használati szokással több is kihozható belőle.
Támogatott a Quick Charge 3.0 gyorstöltés is, tehát viszonylag gyorsan, nagyjából 2 óra alatt fel lehet tölteni a telepet a gyári 10W-os töltővel.
Verdikt
A Xiaomi Mi A2 Lite egy nagyszerű készülék a mindennapokra, azok számára, akik nem szeretnének sokat költeni, de mégis egy jól használható, hosszú üzemidejű mobilt szeretnének.
Összehasonlítók nem várhatóak, így ha azt kérdezitek, hogy Mi A1 vagy Mi A2 Lite, akkor azt mondanám, hogy ha fontosabb a kamera, akkor Mi A1, ha pedig az üzemidő, akkor a Mi A2 Lite-ot válaszd, ha pedig a Mi A2 és a Mi A2 Lite között vacilálsz, akkor előbbi mellett a jobb teljesítmény és a jobb kamerák szólnak, utóbbi mellett viszont megint csak a hosszabb üzemidő.
Xiaomi Mi A2 és Mi A2 Lite
A Mi A2 Lite-nak vannak apróbb kellemetlenségei, amiket szoftveresen is lehet javítani (és javítják is!), úgyhogy ennek tükrében én bátran ajánlom mindenkinek.
Már megszokhattuk, hogy minden évben, az újonnan debütáló iPhone-ok lelkét adó processzora brutális teljesítményre képes, mindezt úgy, hogy a fogyasztásuk folyamatosan csökken.
Ennek tükrében jogosan hívja Tim Cook mindezt mérnöki bravúrnak. Idén viszont úgy tűnik, hogy az Apple ismét utcahosszal vezeti a mezőnyt. Az Apple szeptember 12-i médiaeseményén lerántja a leplet legnépszerűbb termékéről, az iPhone-ok 2018-as verziójáról.
